Fájlcsere és szerzői jogok a tinédzserek szemszögéből

Egy, az egész országra kiterjedő felmérés során a középiskolások véleményére voltak kíváncsiak. Jelentős részük számára maga a szerzői jog fogalma is ismeretlen volt, miközben a letöltés után már egyre nagyobb teret hódít köreikben a streaming.

Márciusban és áprilisban került sor arra a felmérésre, melyet az ország középiskoláiban a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkársága patronálásával a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) munkatársai végeztek. Az elmúlt évben újjászervezett testület a tanulóknak a termékhamisításról és a szellemi tulajdonról, főként a szerzői jogi védelem alá tartozó online tartalmak alkalmazásáról szerzett ismereteiről, valamint az ezekhez való viszonyukról érdeklődött. A 17 ezret is meghaladta azoknak a diákoknak a száma, akik a 241 iskolában kitöltötték az online kérdéssort.
A válaszokból jól látható, hogy az internet a tanulók mindennapjainak fontos részét képezi, hiszen a válaszadók mindössze 3-4%-a nem használja. Oktatási napokon a válaszolók több mint fele (55%) 1-3 órát, 24%-a pedig több mint 3 órát szörföl a világhálón. 48% azoknak az aránya, akik hétvégén napi 3 óránál többet neteznek.
Nemek közti különbség is megfigyelhető az internethasználat tekintetében: a lányok főként cseten beszélgetnek és közülük többen használják az internetet a tanuláshoz, míg a fiúk kimondottan sok időt töltenek internetes játékokkal és letöltésekkel.
Nemek közti különbség is megfigyelhető az internethasználat tekintetében: a lányok főként cseten beszélgetnek és közülük többen használják az internetet a tanuláshoz, míg a fiúk kimondottan sok időt töltenek internetes játékokkal és letöltésekkel.

A torrenten túl

A zenék (85%) után a filmek (71%) következnek a tanulók által leginkább keresett tartalmak listájának élmezőnyében, a fiúknál azonban nagy népszerűségnek örvendenek még a szoftverek és a játékok is.
A felmérés kimutatta, hogy a fiatalabbak és a lányok körében egyre nagyobb tért hódít a streaming-jellegű fogyasztás, míg korábban a zenék és filmek a „letöltés-hallgatás-megnézés” rendszerében kerültek fogyasztásra.
A streamelt zenehallgatásban a főszerep a YouTube-hoz hasonló megosztóké, az interneten filmet nézők 80%-a pedig a filmstreaming-szolgáltatásokat használja.

Tartalmakat a válaszadók 52%-a szokott letölteni. A torrent áll az első helyen a letöltési módszerek közül (filmeknél a letöltők 83%-a, zenéknél 55%-a használja), ugyanakkor a különböző fórumokon is számos letöltési link található (filmek: 28%, zenék: 45%). A középiskolások válaszaiból következően a letöltés térhódítására az adhat magyarázatot, hogy ingyen, azonnal és nagyon könnyedén meg lehet szerezni általa a tartalmakat, valamint olyan dolgok is elérhetővé válnak, melyekhez legális kereskedelmi úton nem lehetne hozzáférni. A diákok 27%-a számolt be arról, hogy illegális forrásból eredő letöltés utólag, vásárlással történt legalizálása is előfordult már nála.

Meddig lehet elmenni?

Megkérdezték a diákokat a fájlmegosztó oldalak használatával kapcsolatos következményekről is. Elsősorban a saját eszközeik esetleges károsodása adatvesztés és -lopás, valamint vírusok által, ezt követően a tartalmakat létrehozók és azokat terjesztők megkárosítása, harmadikként a jogsértés elkövetése vetődött fel bennük. Direkt kérdésre adott válaszok alapján a tanulók háromnegyede szerint törvénytelen a fájlmegosztó oldalak használata, ugyanakkor ez mindössze 1/5 részüket tántorítja el azok használatától. Szerintük a legtörvénysértőbb magatartás, amikor egy letöltött tartalmat meghirdetnek és pénzért tovább adják, vagy ha egy megvásárolt szoftver regisztrációs kulcsát osztják meg a többiekkel.
A válaszadók 18%-a vásárolt már internetről beszerezhető digitális tartalmakat, tíz diákból heten pedig nem szándékoznak fizetni ilyesmiért, amíg az egyéb úton ingyenesen is hozzáférhető. Ennek ellenére a megkérdezettek 63%-a úgy gondolja, a zenészeknek igenis jár a jogdíj népszerű szerzeményeikért.
A tartalmakhoz való legális hozzáférésre a tanulók fele törekszik, főként a lányok körében. A diákok 58%-a szerint könnyű az azonosítás a legális tartalmak esetében.

A felmérésben kíváncsiak voltak arra is, hogy a diákok eredetit milyen termékekből szoktak venni. A kategóriákban könyv, film, zenei CD, játékprogram, szoftver szerepelt, ezek közül legritkább esetben a szoftverért fizetnek. 59%-uk nem vesz eredetit és mindössze 8% vásárol gyakran. Számítógépes játékoknál több mint 50%-uk nem vásárol. Az eredeti termékek megvételére leginkább könyvek esetében hajlandók, a válaszadók 29%-a gyakran vásárol.

A szerzői jog ismerete

A szerzői joggal kapcsolatos ismereteikre vonatkozóan a diákok 17%-a azt a választ adta, hogy a szerzői jogról az iskolában volt szó, nagy részük informatikaórán hallott róluk. 49%-uk hallott már róla iskolán kívüli forrásból, 33% pedig nem hallott még róla. A szerzői művek felhasználási formáinak megítélésével kapcsolatos kérdésekre adott válaszokban is a szerzői joggal kapcsolatos ismeretek hiánya köszön vissza.
Nincs szilárd álláspontjuk annak tekintetében, hogy a filmek és zenék letöltése és különböző tartalmak internetre való feltöltése jogszerű-e. Filmeket feltölteni 36%-uk szerint jogszerű, 25% tartja jogszerűnek azt is, ha egy egész regényt tesznek fel az internetre. 30%-uk szerint pedig akár forrás megnevezése nélkül is lehet interneten talált szöveget másolni a saját dolgozatába interneten talált szöveget.