Ingyen Mp3 Letöltés

Érdekes fordulatot vett a svédeknél a kalózellenes mizéria. Az ország internetszolgáltatói összefogtak a törvény ellen.

Mint azt mi is megírtuk, nemrég óriási forgalomzuhanással lépett hatályba Svédországban az IPRED kalózellenes törvény. A jogszabály alapján a jogtulajdonosok kikérhetik a feltételezett jogsértő megosztók személyes adatait az internetszolgáltatóktól. Ezt azonban ellenzik a cégek.

Ami azt illeti, nem újdonság a tiltakozás. Múlt novemberben adott ki nyilatkozatot a Bahnhof nevű szolgáltató vezérigazgatója, amiben sérelmezte a törvény visszásságait. „Jelenlegi formájában a törvény nem tesz különbséget felhasználók és számítógépek között. Ezenfelül az internetszolgáltatókat kémkedésre kényszeríti.” A közlemény szerint a cég nem fog eleget tenni ennek a törvényi kötelezettségnek.

A vállalat egy friss rádióinterjúban megerősítette az álláspontját. Emellett kifejtette, hogy a szolgáltatóknak nincs törvényi kötelezettsége arra, hogy az ügyfeleik IP-címéhez köthető információkat tároljanak. Így a cég nem is tárol ilyen adatokat, és ha bíróság utasítaná, akkor se tudna átadni semmit. Ráadásul ezzel nem az egyetlenek.

Két napja a Tele2 is bejelentette, hogy követik a Bahnhof példáját. Az országban a Tele2 az egyik meghatározó szolgáltató, több mint hatszázezer ügyféllel. Niclas Palmstierna, a cég igazgatója a következőket nyilatkozta: „Eddig belső használatra tároltunk néhány információt. Most azonban az ügyfeleink adatainak védelme érdekében beszüntetjük ezt a gyakorlatot. A döntésben az IPRED hatálybalépése nagy szerepet játszott. Nagyon fontosnak tartjuk az ügyfeleink ezen téren történő védelmét.”

„Nincs semmi az Elektronikus Kommunikációs Törvényben arról, hogy mit kellene tárolni, csak az, hogy mit nem szabad tárolni. Átnéztük a cikkelyt és nincs semmiféle kötelezettségünk arra, hogy bármilyen adatot is tároljunk az ügyfeleink IP-címéről” – folytatta.

Peter Danowsky, az IFPI jogásza és az első IPRED ügy jogi képviselője nemtetszésének adott hangot. „Mindenki a parlamentben úgy gondolta, hogy a szolgáltatók lojálisak a törvényhozáshoz és nem kívánnak közreműködni a törvényszegésben. Amennyiben a Tele2 nem változtat az állásfoglalásán és mások is követik azt, a jövőben erősebb törvény lesz.”

A kijelentése azonban nem változtat azon, hogy az első ügyben is akadályba ütközött a vádlott felkutatásánál. A célpont egy hangoskönyveket tartalmazó privát FTP szerver volt. A bíróság a jogvédőknek engedve elkérte az adatokat az internetszolgáltatótól. Illetve csak kérte volna. Az Ephone nem volt hajlandó kiadni az adatot, mivel véleményük szerint „hiányos a felhozott bizonyíték”. A bizonyíték nem állt másból, mint képmentésekből és naplófájlokból.

A szolgáltató szerint ez korántsem elég bizonyíték. Szerintük az ügyfél adatainak kiadásával sérülnének a személyi jogai is. Az igazgató szerint „Sokkal komolyabb bizonyítékot kell ahhoz bemutatniuk, hogy egy ügyfelünk személyes adatait kiadjuk.” A fentebb említett internetszolgáltatók számíthatnak az európai parlament támogatására, ami nemrég 138/46 arányban támogatta az internetfelhasználók adatvédelmének kiemelkedő fontosságát.

forrás: technet.hu

Vajon eljutott-e az internetes kalózkodás arra a csúcspontra, ahol már “átbillen” a törvényen kívüliség birodalmába? A szerzői jogok tulajdonosai szerint mindenképpen. Nem véletlen, hogy soha nem látott, összefogott támadást indítottak a fájlmegosztó rendszerek szolgáltatói ellen, és megpróbálják megfélemlíteni a magánfelhasználókat is.

A számítástechnika, a digitális technológiák és az internet olyan virtuális “terülj-terülj asztalkámként” szolgált éveken át, amelyről több százmillió felhasználó “lakomázott” ingyen a digitálisan tárolt információkból – mutat rá a Cnet elemzése. Akár filmeket, zenéket, feltört játékokat, szövegszerkesztőben elolvasható könyveket, képregényeket vagy egyéb értékes médiumokat kerestek a felhasználók, lényegében mindent megtalálhattak a The Pirate Bay és a hozzá hasonló fájlcserélgetős (torrent) szerverek segítségével.

A szerzői jogok birtokosai a The Pirate Bay elleni perrel most az az üzenetet kívánták elküldeni mindenkinek, hogy – a Cnet hasonlatával élve – “nincs többé ingyen lakoma”. A film-, zene- és szoftverkiadók szemlátomást globális támadást indítottak az internetes kalózkodás ellen. Franciaországban és Svédországban kalózellenes törvényeket igyekeznek kicsikarni a kormányokból. Az Egyesült Államokban hasonló módszerekkel próbálják rávenni az internetszolgáltatókat, hogy bocsássák rendelkezésükre azoknak a magánfelhasználóknak a személyes adatait, akik illegálisan fájlokat töltenek le. A hardver- és szoftvergyártókra is igyekeznek nyomást gyakorolni, hogy termékeiket ne használhassák “kalózeszközként”. Sőt bizonyos magazinok még a Google-t is perrel fenyegették meg, mert “felhalmozza” az általa generált híreket, és kirakja a linkeket az engedélyük nélkül. A legdrámaibb esemény április 17-én történt, amikor a The Pirate Bay fájlmegosztó honlap négy fiatal üzemeltetőjét egyévi börtönre ítélték és 3,6 millió dolláros (828 millió forintot kitevő) büntetés megfizetésére kötelezték.

“Elérkeztünk egy olyan ponthoz, amikor megváltozott a társadalmi gondolkodásmód abban a tekintetben, hogy mi a legális, illetve illegális viselkedés az interneten – jelentette ki Mike McCurry, aki most az Arts+Labs médiacég igazgatója, korábban pedig a Fehér Ház sajtószóvivője volt a Clinton-éra alatt. – Szerintem az emberek már úgy gondolják, hogy az a tevékenység, amely eddig szerintük rendben volt vagy éppen csak a határokat feszegette, most átcsapott valamilyen veszélyes, becstelen és bűnöző magatartásba”.

A szerzői jogokat birtokló kiadók azt bizonygatják, hogy azért is szükség van a kemény intézkedésekre, mert csak így biztosítható, hogy alkalmazottaik megőrizhessék munkájukat, és a befektetők se menjenek tönkre. Ennek persze az az ára, hogy a digitális információ a jövőben már jóval drágább, illetve kevésbé szabad és elérhető lesz a nagy tömegek számára.

“A kiadók és a cégek vélhetően el fogják érni rövidtávú céljaikat az ilyen kirakatperekkel” – ismerte el Danny O’Brien, aki koordinátorként dolgozik az Electronic Frontier Foundationnél, az internetes felhasználók jogait és a technológiákkal foglalkozó cégek érdekeit egyaránt védő társaságnál. “De mégis, mi a hosszú távú cél? Mi a játszma vége? Attól, hogy a The Pirate Bay-t kiütik, az emberek még ugyanúgy le fogják másolni a filmeket és zenéket, illetve meg is fogják osztani őket másokkal az interneten. Hat éve lett vége a Grokster-pernek. Az, hogy elítélték őket, milyen módon segítette a zeneipart?” – kérdezte.

Arra a perre utalt, amelynek eredményeképpen az amerikai legfelsőbb bíróság elítélte a Grokster és Streamcast fájlcserélő szolgáltatást. A Grokster tönkrement és kiszorult az üzletből, tehát akár még precedensértékű is lehetne az eljárás kimenetele. Csakhogy a többi fájlcserélő szolgáltatás mind a mai napig él és vírul.

A szerzői jogok tulajdonosai nem adják fel. A kiadók és cégek egyre-másra azt sulykolják, hogy a kalózkodás miatt kell olyan alkalmazottaktól megválniuk, akik nem vezérigazgatók vagy középvezetők, hanem “egyszerű” emberek, mint bárki más: művészek, titkárnők, hangmérnökök, szerkesztők, teherautó-vezetők és még sokan mások. Szerintük az “igazi” gazdasági válságot a kalózok okozzák, és nem a jelenlegi pénzügyi helyzet. (mti)

forrás: dh-online.hu

Április 15-étől drágulnak a pendrive-ok, a memóriakártyák és a zenelejátszós mobiltelefonok. A jogdíjak miatt 120 forinttól 9600 -ig kell majd ráfizetni a termékekre, mérettől függően. Ezzel akarják legálissá tenni az otthoni zene- és videómásolásokat.

Az üres CD-k és DVD-k árában már eddig is benne volt a jogdíj, de ezentúl a pendrive-ok és memóriakártyák árába is bele lesz építve, a mérettől függően. A zenelejátszós mobiltelefonok is drágulnak, ugyanúgy, ahogy tavaly az MP3-lejátszók. A díjból jut a zeneszerzőknek, előadóknak, kiadóknak és persze a jogvédő hivatalnak is.

Nem bírom megállni hogy hozzá ne tegyem: sajnos ennek a pénznek csak nagyon kis százaléka kerül a zeneszerzőkhöz, előadókhoz.